Elkészült a projekt egyik legfontosabb eleme, az Eszköztár.

„CULTURAL CROSSROADS: FOSTERING EUROPEAN IDENTITY THROUGH HERITAGE ENGAGEMENT”

KULTURÁLIS KERESZTUTAK: AZ EURÓPAI IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG IRÁNTI ELKÖTELEZŐDÉS RÉVÉN

2024-1-HU01-KA220-YOU-000255210

ELŐSZÓ

Amikor szervezeteink döntöttek az együttműködésről, akkor az az elsődleges cél lebegett a szemeink előtt, hogy ösztönözzük a fiatalokat az európai identitás megőrzésére – erősítésére és hívjuk fel a figyelmüket az ezt a célt szolgáló legfontosabb eszközökre, kiemelten a kultúrák közötti örökség felkarolásán és helyreállítási gyakorlatain keresztül.

Európai polgárokként meggyőződésünk, hogy napjainkban kevés fontosabb dolog van, mint a fiatalok ösztönzése európai identitásuk felfedezésére és felvállalására azáltal, hogy aktívan bevonják őket a megőrzésbe és a kulturális örökségi helyszínek megőrzésébe és helyreállításába. Ezen meggyőződés mentén döntöttünk úgy, hogy a különböző kultúrák közötti egység és az összetartozás érzésének az elősegítését a közös európai történelem és értékek kiemelésével próbáljuk meg hangsúlyosan érvényesíteni – erősíteni.

Az együttműködés egyik legfontosabb eredménye az Ön által jelenleg olvasott ESZKÖZTÁR, melyre úgy tekintünk, mint a közösségi örökségi helyszínek helyreállítási keretrendszerére, mint egy olyan innovatív megközelítésre, mely reális alternatívákat és útmutatást adhat az európai kulturális értékek megőrzését-megtartását célzó ifjúsági, civil és szakmai munkában. Az átfogó keretrendszer kidolgozása során kiemelt figyelmet fordítottunk az örökségvédelmi és helyreállítási gyakorlatoknak az ifjúsági és civil kezdeményezésekbe, munkába való integrálására.

Az ESZKÖZTÁR – a projekt többi fő eleme mellett, azokkal egységben – forrásanyagként egyfajta útmutatás az ifjúságsegítők, fiatal szakemberek, értékmentők számára, hogy az örökséggel kapcsolatos elköteleződési tevékenységeket be tudják illeszteni mindennapi munkájukba, előmozdítva az innovációt és a kreativitást. 

Megalkotása során az egység és sokszínűség, a kulturális identitás, a kulturális tudatosság és a történelmi örökség elveinek tudatosítása szerepelt prioritásként, a fiatalok felvilágosítása az „egység a sokféleségben” témakörben, a kulturális identitás és a történelmi örökség fontosságáról.

Reményeink szerint a projekt – és keretében az ESZKÖZTÁR – előmozdítja a résztvevők kulturális tudatosságát, arra ösztönözve őket, hogy a közös történelem és kultúra megőrzésének szószólóivá váljanak.

Az ESZKÖZTÁR megalkotása során mindvégig kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a projekt minden célcsoportja számára teljeskörű és érdemi információkkal, iránymutatással szolgáljunk.

Ennek megfelelően a kiadvány témái és fejezetei közvetlenül célozták az örökségvédelem, a kulturális csere és személyes fejlődés iránt érdeklődő, 16 és 30 év közötti fiatalok - diákok, hallgatók és önkéntesek -, az örökségvédelmi helyreállítás területén dolgozó szakemberek és az örökségvédelmi tevékenységek megvalósításában tevékenykedő azon ifjúsági dolgozók körét, akik közösségeikben és szervezeteikben releváns érdeklődést és tevékenységet folytatnak.

Az ESZKÖZTÁR jelenlegi formájában ugyanakkor egy szélesebb körű együttműködés eredményeit is tükrözi. A felsorolt célcsoportok számára biztosított tudásanyagon túl sikerült megjelentetni benne a kiválasztott örökségi helyszínek közelében élő helyi közösségek, az örökségvédelem, az ifjúságfejlesztés és a kulturális csere területén dolgozó civil szervezetek és több települési önkormányzat, közigazgatási szervezet tapasztalatait, tudásanyagát is. 

S végül utoljára, de nem utolsó sorban: a jelenlegi állapot szerint az a célunk is megvalósulni látszik, hogy az ESZKÖZTÁR a felsőoktatási, szakképzési intézmények oktatási programjaiban is megjelenik majd a közeljövőben.

PROLOGUE

When our organizations decided to collaborate, our primary goal was to encourage young people to preserve and strengthen their European identity and to draw their attention to the most important tools for achieving this goal, particularly through the embrace and restoration of intercultural heritage.

As European citizens, we are convinced that there are few things more important today than encouraging young people to discover and embrace their European identity by actively involving them in the preservation and restoration of cultural heritage sites. In line with this conviction, we have decided to try to emphasize and strengthen the sense of unity and belonging between different cultures by highlighting our common European history and values.

One of the most important results of this cooperation is the TOOLKIT you are currently reading, which we regard as a framework for the restoration of community heritage sites and an innovative approach that can provide realistic alternatives and guidance for youth, civil society, and professional work aimed at preserving and maintaining European cultural values. In developing this comprehensive framework, we paid particular attention to integrating heritage protection and restoration practices into youth and civil society initiatives and work.

The TOOLKIT – alongside the other main elements of the project, and in conjunction with them – serves as a source of guidance for youth workers, young professionals, and heritage preservationists, enabling them to integrate heritage-related engagement activities into their daily work, thereby promoting innovation and creativity.

During its creation, the principles of unity and diversity, cultural identity, cultural awareness, and historical heritage were prioritized, with a focus on educating young people about the importance of cultural identity and historical heritage under the theme of "unity in diversity."

We hope that the project—and the TOOLBOX within it—will promote cultural awareness among participants, encouraging them to become advocates for the preservation of shared history and culture.

In creating the TOOLKIT, we paid particular attention to providing comprehensive and meaningful information and guidance to all target groups of the project.

Accordingly, the topics and chapters of the publication were aimed directly at young people between the ages of 16 and 30 who are interested in heritage protection, cultural exchange, and personal development—students, university students, and volunteers— professionals working in the field of heritage restoration, and youth workers involved in heritage protection activities who pursue relevant interests and activities in their communities and organizations.

However, in its current form, the TOOLKIT also reflects the results of broader cooperation. In addition to the knowledge material provided for the target groups listed above, it also includes the experiences and knowledge of local communities living near selected heritage sites, civil society organizations working in the fields of heritage conservation, youth development, and cultural exchange, as well as several local governments and administrative organizations.

Last but not least, as things stand at present, it seems that our goal of having the TOOLKIT included in the educational programs of higher education and vocational training institutions in the near future will also be achieved.